Római fürdő

Római fürdő

Definíció
Fürdőkultúra, melynek eredete az ókori Római Birodalom idejére nyúlik vissza. Pontosan 2000 évvel ezelőtt állítólag csupán Rómában kb. 170 nyilvános fürdőhely létezett, melyek a higiénia és testedzés mellett mindenekelőtt szociális célokat szolgáltak.

Aki ellátogat egy római fürdőbe, az a következő hagyományos fürdőhelyiségeket találja meg: tepidarium, caldarium, és frigidarium, helyenként még laconicum is van; az apodyterium az öltözőt jelölte.

A tepidarium (az elnevezés a latin tepidus: langyos szóból ered) egy langyos hőmérsékletű, vérkeringést kímélő fürdőhelyiség, – a hideg és a forró fürdő közötti – regeneráló fürdőnek számít (a fürdőhelyiség hőmérséklete 37-39 Cº). Feszültségcsökkentő hatású, és az itt tartózkodás ideje nincs korlátozva. A rómaiak a fürdés szertartását ebben a helyiségben kezdték, itt történt a test beolajozása, oldott beszélgetések, relaxálás közepette.

A fürdőző útja a tepidarium- ból a caldarium-ba (forró fürdő, a latin calidus: forró szóból ered) vezetett, néha gőzbarlangnak vagy aroma-gőzfürdőnek is hívják. Az alulról fűtött caldarium-ra jellemző a magas páratartalom (akár 100 %-os is lehet) és 42-50 fok Cº-os sugárzó hő, ahol jól megizzadhatunk. Ugyanúgy, mint a tepidariumban, a meleg egyenletesen verődik vissza a kerámia- vagy terrakotta csempés falakról, padokról és a mennyezetről. Az ideális tartózkodási idő ebben a helyiségben 30-40 perc.

A laconicum – ha volt ilyen a fürdőben– a caldarium-on belül elhelyezkedő külön izzasztó helyiség, amelyben egy állandó kb. 55-65 fok C°-os hőmérsékleten a test legkésőbb 15 perc múlva erősen izzadni kezd. Legfeljebb egy órát lehet a helyiségben tartózkodni.

A caldarium-ot és az esetleges laconicum-ot követően erőteljes masszázs következett a római fürdőben, amelynek során a bőr felső, elhalt hámrétegét is lekaparták.

Végül a frigidarium (hideg fürdő, a latin frigidus: hideg szóból ered) egy hidegfürdő helyiség, ahol a felhevült testű fürdőző a hideg vízbe merülve megmártózhat. Az itt tartózkodás meleg helyiségben való hosszabb fürdőzést követően élénkítő hatású. A meleg, illetve forró helyiségekből a hideg klímába történő átmenetnek egészségügyi szempontból fontos szerepe van. Ehhez társulhat még egy hideg zuhany vagy hideg vízbe (merülőmedence) történő megmártózás.

A gőzfürdőknek a szaunához viszonyított alacsonyabb hőmérséklete kíméletesebb a szervezet számára. Mindez a test hosszabb ideig történő adaptálódását teszi lehetővé, kímélve ezzel a szívet és a vérkeringést. A gőz nedves melege javítja a légutak vérkeringését. A gőz mélyen behatol a légcsőbe, illetve a tüdőbe és elősegíti (különösen illóolajok hozzáadásával) a légutakban a váladék feloldódását.