Definíció
Az eutonia jóleső feszültséget jelent (görögül eu: jó, igaz, harmónikus; tonos: feszültség). Nem klasszikus értelemben vett lazítási módszer, inkább egy pedagógiai koncepció az izommozgás/tónus tudatosítására és szabályozására.
A módszert Gerda Alexander (1908-1994) német tanár fejlesztette ki, aki reumás lázban szenvedett, és az ezzel járó fájdalmak és kényszerpihenés indították arra, hogy teste izmai működését figyelje, kidolgozza a kíméletes és gazdaságos (izom)mozgást, és kifejlessze az eutonia módszereit.
Az eutonia alapja saját testünk tudatos megfigyelése nyugalomban és mozgásban.
A test felfedezése egyéni ritmusban történik, szuggerálás illetve önszuggesztió, teljesítménykényszer és értékelés nélkül. Az eljárás során fokozatosan kialakul az egyes szervekkel kapcsolatos tudatosság, így megismerhető a bőr, a test belseje (izomzat, szervek), a csontok a testbeli áramlások és szállító mechanizmusok, az aktív és passzív mozgások. Ez ellazulást és egy differenciált testtudatot vált ki.
Az eutonia alkalmazási területei a következők:
- mozgásszervi megbetegedések
- stressz
- krónikus fájdalom
- pszichoszomatikus és vegetatív zavarok
- bőrbetegségek
- érzékelési és mozgászavarok
