Fővárosi Nagycirkusz

Részletes információkat talál Budapestről: szállás, utazás, város kalauz, szórakozás, kikapcsolódás, üzlet és tanulás.

Fővárosi Nagycirkusz

Fővárosi Nagycirkusz
1146, Budapest Állatkerti krt. 12/a.
2013. január 16. - 2015. december 31.
2013-01-16 2015-12-31

Sokan nem tudják, hogy a Fővárosi Nagycirkusz címerében változott az évszám, az egykori Wulff-cirkuszt ugyanis a korábban használt logo-ban szereplő 1891-es évnél korábban, már 1889-ben felépítették.

A Wulff-cirkusz felállítását 1889-ben hagyta jóvá a Fővárosi Tanács, de ehhez számos lobbista vetette latba befolyását, ugyanis a kérvény – a színházi konkurencia tiltakozása miatt – elutasító tanácsi javaslattal került a közgyűlés elé. Végül anyagi megfontolások vezetetek a terv jóváhagyásához: a Fővárosi Állat és Növénykertet ugyanis a rendes bevételeiből nem tudta fenntartani a társaság, ezért az igazgatóság cirkuszi mutatványokkal kívánta odavonzani a közönséget.

A szétszedhető és összerakható épület Németországban az 1880-as évek vége felé készült. A budapesti felállításáról így írt a sajtó: “Az állatkertben épülő vasszerkezetű circus munkálatai már annyira előrehaladtak, hogy az előadások két hét múlva megkezdődhetők lesznek. Az imposans és rendkívül elmés szerkezetű építmény valódi technikai remekmű, a minő Európában sehol sem épült. A colossális épület 3 ezer látogatónak nyújt kényelmes helyet és teljes biztonságot ad, a mennyiben minden része kovácsolt vasból készült”. Az építkezés befejezését így ünnepelték: “Méltán mondható a technika mesterművének. Az egész szerkezet valamint a helyek talapzatai kovácsolt vasból, a falak burkolatai pedig hullámbádog lemezekből készültek. A helyek alatt köröskörül vasboltozat van, ezek alatt a művészeknek öltözői, szintén vasból, úgy hogy a tűzveszély annál is inkább teljesen ki van zárva, mivel az 50 méter hosszú és 15 méter széles istálló külön épületet képez... Úgyszintén gondoskodva van elegendő kijáratról.”

A század utolsó évtizedeinek nagy színháztüzei miatt a hatósági szemlék alkalmával különösen nagy gondot fordítottak a tűzbiztonsági előírásokra. Mivel a hullámbádog alapanyag kevéssé gyúlékony, már 1889-ben engedélyezték a délutáni előadások megtartását, eleinte ünnepnapokon, majd csütörtökönként is.

 A korabeli sajtó feltehetően egy kissé túlzott, amikor a látogatók számát 2290 főben állapította meg, egy 1907-es leltárból ugyanakkor az derül ki, hogy a berendezés nagyon is igényes lehetett: “260 drb. fölhajtható nádfonású és bársonynyal átvont ülőke. Egy sor páholyrekeszték köröskörül, összesen 40 rekesztékkel, deszkahát elő és válaszfalakkal szövettel áthúzva, felső élek bársonnyal. A páholyok mögött egy sor tribün ülés, körülfutó pad és hátfal, szövettel egyoldalt áthúzva. 5 sor ülőpad, az utolsó sor támla deszkával, a padok és támla szövettel átvonva. 5 sor ugyanolyan pad, de áthúzat nélkül, az utolsó sor mögött meszelt deszkakerítés, a karzat előtt karzati mellvéd. A karzat körülfut puhafa padlóval, ugyan ilyen burkolattal ellátva az összes többi ülőhelyek is. Négy drb. vasszerkezetű lépcső deszka fokokkal és bársonnyal borított fa kézléczekkel a páholyokhoz.”

Ha a nézőtér elegáns berendezéshez felhasznált anyagokból következtethetünk, a műsorok színvonaláról a modern technikai eszközök tanúskodnak. A leltár hírt ad arról, hogy a lovaglótér (a manézs) alatt 2 méter széles és 3 méter mély medence volt, így már 1891-ben is vízi pantomimot mutathattak be “tűzijátékkal, szökőkúttal, elektromos világítással”. Wulff Ede igazgató 1901-ben pedig süllyeszthető manézs létesítésére kért és kapott engedélyt.

 A bejárati előtérben tűzjelző állomást helyeztek el, volt büfé, a statisztáknak külön helyiség állt rendelkezésére (igaz ugyan, hogy meglehetősen puritán volt, egyetlen kis vasablakkal és egy zsinóron lógó izzóval), volt szabóműhely, mellette öltöző, egy öltözőfolyosó és nyolc öltöző a nézőtéri tribünök alatt. A szereplők elhelyezése nem volt mellékes szempont, hiszen a társulatok igen nagy létszámúak voltak, s előfordult az is, hogy az artistákon és a statisztákon kívül ötven-, sőt olykor százfős balettkar szórakoztatta a nagyérdeműt.

Az első világháborúig (az 1897 és 1899 közötti három szezont nem számítva) a cirkusz mindig szép anyagi sikerrel működött. Az újságcikkek tanúsága szerint a műsorok disztingvált, sőt előkelő közönség előtt zajlottak le.

A cirkuszépület tulajdonjogára vonatkozó bizonyító erejű levéltári adatok nem kerültek elő, valószínű azonban, hogy 1893-ban Wulff eladta az épületet egy konzorciumnak, majd a cirkusz az Állat- és Növényhonosító Társaság, illetve annak 1907-es feloszlatásával a székesfőváros tulajdonába került. A bérlők sorából kiemelkedik Beketow Mátyás, aki 1904-ben, 1906 és 1914 között, majd 1923-tól 1928-ig, öngyilkosságáig Magyarország vezető cirkuszigazgatója volt.

A második világháborúban az épület megsérült, ám igen rövid idő alatt helyreállították és 1966-ig folyamatosan működött. Helyén épült fel 1971-ben az akkor viszonylag modernnek számító (de például a moszkvai új cirkuszt meg sem közelítő) jelenlegi épület, amely ma már sürgős felújításra vár.

Program helyszíne

Budapesti szálloda foglalás

Város:
Kategória:
Elhelyezkedés:
Hotel neve
Foglaljon szállást a budapesti szálláshely kereső segítségével. Budapesti hotelek és szállodák, valamint panziók, apartmanok, hostelek és egyéb olcsó szállások Budapesten széles választékban! Budapesti szállásfoglalás gyorsan, egyszerűen, azonnali visszaigazolással, a legjobb internet árakon!

Hirdetések



Debrecen – Programok,Információk
Pin It
email