Püspöki és megyeszékhely lévén Veszprém
évszázadok óta egyházi és közigazgatási központ szerepet töltött be a
térségben, polgári jellegét pedig a múlt század közepéig őrizte. Az
1970-es, 80-as évek szocialista városfejlesztése és iparosítása
erőltetett programokkal csaknem duplájára növelte a lélekszámot, ezzel
együtt Veszprém vegyi- és nehézipari kutatási központtá is vált.
A
rendszerváltás és az iparszerkezet átalakulása után előtérbe kerültek a
város kulturális, turisztikai és humán értékei, történelmi hagyományai.
A közéletet a különböző helyi politikai és civil szervezetek
kezdeményezései határozzák meg, miközben az egyházak is visszanyerték
közösségformáló szerepüket. Ezek hatására ma már egészen mást jelent
veszpréminek lenni, mint akárcsak két évtizeddel ezelőtt. Jól
reprezentálja mindezt a Veszprémben fellelhető számos öntevékeny
szervezet is, melyek közösségteremtő ereje és aktivitása jelentősen
meghatározza a város arculatát, hangulatát. A civilek városszeretete és
identitása azonban nem választható el a szűkebb – épített és természeti –
környezettől, a közvetlen lakóterülettől sem. Veszprémben 14 városrészt
és további 11 területi egységet kölönböztetünk meg.
