budapesti gyógyfürdők
Budapest 1934 óta birtokolja a fürdőváros titulust – megérdemelten, hiszen a világ fővárosai közül ez a város rendelkezik a legtöbb termál- és gyógyvízkúttal.
118 fúrt kút, illetve természetes forrás található a területén, amelyek együttesen napi 30,000 m³, azaz 70 millió liter vizet adnak. A vizek ásványianyag-tartalma és hőmérséklete változó, 21-78 Celsius fok közötti.
A budapesti termálvizeket már a rómaiak is hasznosították; a mai Óbuda területén található római kori romváros, Aquincum területét vízvezetékek kötötték össze a hőforrásokkal.
Budapest fürdőkultúrája igazán a XVI. században, a török hódoltság idején lendült fel: a törökök sorra építették a fürdőket a Gellért-hegy lábánál az akkori Budán.
Ma 15 gyógyfürdő áll a gyógyulni, vagy éppen csak pihenni vagy lubickolni vágyók rendelkezésére Budapesten. Emellett egyes budapesti luxushotelek is fenntartanak saját gyógyfürdőket, ilyenek például az óbudai Ramada Plaza, a margitszigeti Termál szálló és a belvárosi Corinthia Royal.
Vannak fürdők, amelyek a fiatalok körében népszerű programok szervezésével is foglalkoznak. A XVI. század végén épült Rudas Fürdő immár 10 éve szervez éjszakai, zenével és vetítésekkel egybekötött „buli-fürdő”-t, általában pénteki és szombati napokon.
Más fürdők, mint például a margitszigeti Palatinus, különleges gyermekmedencékkel csábítja a családokat: van itt olyan medence, ahová 10 éves kor fölött belépni tilos, emellett élménymedencék (vízforgató, hullámmedence, vízcsúszdák) is épültek a legutóbbi felújítás után.
A természet szerelmeseinek is megvannak a kedvenceik: ilyen a Csillaghegyi strand, ahol a szokásos medencéken kívül nagy, egybefüggő zöldterület is található, amely tökéletes környezetet biztosít a sportoláshoz, pihenéshez, napozáshoz, vagy éppen olvasáshoz.
budapesti gyógyfürdők részletesen
|
Újpesti Gyógyfürdő és Uszoda 1042 Árpád út 114 4. kerület Budapest Hol vagyok a Térképen »
A fürdő elődje a századfordulón az Erzsébet gőz- és kádfürdő volt, a II. világháború után az új városrész kialakításával a kor szelleme a sportos életmód, az úszás fontosságát mindinkább előtérbe hozta. |
|
Dagály Strandfürdő és Uszoda 1138 Népfürdő utca 36 13. kerület Budapest Hol vagyok a Térképen »
A fürdő 1948-ban nyitotta meg kapuit, amely a későbbiek során kibővült többek között az 1956-ban átadott 50 m-es uszodával. Vízbázisát akkoriban az 1944-ben fúrt kút biztosította, amellyel végre hasznosították a Duna medre alatt lelt, és a Duna vizébe elfolyó termálvizeket. 1970-től a Széchenyi Gyógyfürdő vizét vezették ide, mellyel a Dagály is a gyógyfürdők sorába lépett, és azóta is széles körű gyógyszolgáltatást biztosít vendégei részére. |
|
Dandár Gyógyfürdő 1095 Dandár utca 5 9. kerület Budapest Hol vagyok a Térképen »
A Dandár utcai népfürdő vázlatos tervét K. Császár Ferenc készítette. A fürdőt 1930-ban adták át, majd 1936-ban átalakították. A II. világháború alatt a fürdő kevésbé rongálódott meg, így azt már 1945-ben megnyithatták. A fürdő eredetileg tisztasági fürdőként üzemelt. 1978-ban a teljes felújítást követően gyógyfürdőként helyezték ismét üzembe. |
|
Gellért Gyógyfürdő és Uszoda 1118 Kelenhegyi út 4 11. kerület Budapest Hol vagyok a Térképen »
A Budapestre érkező turisták kedvelt helye. Gyógyforrása már a XIII. században ismert volt. A fürdőkben mindenütt megmaradt az eredeti szecessziós berendezés a művészi mozaikokkal, színes ablakokkal, szobrokkal. |
|
Király Gyógyfürdő 1027 Fő utca 84 2. kerület Budapest Hol vagyok a Térképen »
A fürdőt 1565-ben Arszlán budai pasa kezdte építtetni. Egyike azon ritka török kori építészeti emlékeknek, amelyek eredeti pompájukban tárják a látogató elé a korai oszmán fürdőkultúrát. A fürdő építését Arszlán budai pasa kezdte meg 1565-ben és utóda, Szokoli Musztafa fejezte be. A Király Gyógyfürdőnek nem volt és ma sincs közvetlen melegvízbázisa. A törökök azért építették messze a forrásoktól a fürdőt, hogy egy esetleges ostrom idejére is biztosítva legyen a fürdés lehetősége, várfalon belül. |
