Városliget

A Margitszigettel ellentétben a Városliget nem természetes, hanem emberi kéz által épített, tervezett park, majdhogynem "élménypark". Nézzük, mit takar az élmény: a Hősök tere mögött fekszik a Műjégpálya és Csónakázó-tó, amely a XIX. század végén nyitotta meg kapuit, a budapestiek óriási lelkesedésére. 1996 óta a Műjégpálya alkalmas nemzetközi gyorskorcsolyázó versenyek megrendezésére is. A tó mellett kanyarog az Állatkerti körút, amely számos nevezetességet tartogat. A 2-es szám alatt van az 1894-ben épült Gundel étterem (1910-ig Wampetics étterem) és a "Kistestvére", a Bagolyvár étterem, ami közvetlenül az épület bal szárnya mellett épült, a Gundellel osztozik a konyhán, de szolidabb árakon. A Bagolyvár az egyetlen étterem Budapesten, ahol kizárólag csak hölgyek dolgoznak. Továbbsétálva az Állatkerti körúton, a Fővárosi Állat- és Növénykert 1866-ban létrehozott komplexumához érkezünk, melynek kőkapuja a magyarországi Art Nouveau (szecessziós) építészet egyik kiemelkedő példája, az elefántházzal együtt. Az Állatkert végéhez közeledve megpillantjuk a Széchenyi Fürdő épületét, amely Európa egyik legnagyobb fürdőkomplexuma. A fürdővel átellenben magasodik a Fővárosi Nagycirkusz köríves épülete, melyben először 1891-ben tartottak előadásokat - azóta 125 műsoron, 15500 előadáson több mint 25 millió néző vett részt. A cirkusz mellett van a Vidámpark, amely jelenlegi formájában 1950-től működik, de története az 1800-as évek elejére nyúlik vissza. A Vajdahunyad-vár, amely az 1896-os világkiállításra készített fa- és kartonmakettek helyén épült, igazából három létező épület kicsinyített és egybeépített mása, ennek ellenére megdöbbentő harmóniában ábrázolja a különböző építészeti stílusokat.