Budapest Kulturális Sugárút – Budapesti Nevezetességek

Budapest nevezetességei a kulturális sugárúton a Budai Vár környékétől a Hősök teréig.

Budapest Kulturális Sugárút – Budapesti Nevezetességek

Kulturális sugárút

Az Egyesült Államokban népszerű „Museum Mile", vagyis „Kulturális Sugárút" koncepció Budapesten is érvényesül, a budai Várnegyed és a Hősök tere közötti szakaszt hívják így az idegenforgalmi szakemberek, annak ellenére, hogy az ideértendő látnivalók nem egy utcában helyezkednek el, és még egy folyó is elválasztja őket. Budapest legtöbb nevezetessége e tengely mentén található. Nyugatról kelet felé haladva három részét különböztetjük meg: a Várnegyed, az Andrássy út és a Városliget nevezetességeit.

1. Budai Vár és környéke

A Várnegyed Budapest történelmi és kulturális látványosságokban leggazdagabb része. Itt kezdjük sétánkat.

A Várnegyed északnyugati részén helyezkedik el a Hadtörténeti Múzeum, amely 28,000 darabos állandó kiállításaival mutatja be Magyarország jellegzetes fegyvernemeit és hadtörténelmét. A Zenetörténeti Múzeum Táncsics utcai neobarokk épületében Bartók Béla emlékkiállítás található. A csendes, középkori hangulatot árasító Úri utcára befordulva megpillantjuk a Budavári Labirintus bejáratát, melynek némely földalatti kútjaiból vörösbor folyik - de nem csak ezért érdemes meglátogatni, hiszen a felszínen sétálva sosem gondolnánk, hogy a történelmi Várnegyed alatt ilyen kiterjedt barlangrendszert találhatunk. Az Úri utcában még a Postamúzeumhoz tartozó Telefónia Múzeum érdemel említést, amely a magyar távközlés 1881-ben kezdődött történelmét mutatja be.

Az Úri utcával párhuzamos Tárnok utca végén a Szentháromság tér áll, számos történelmi épülettel és emlékművel. A szerény stílusú régi Budai Városháza, a barokk Szentháromság-szobor, a budai Hilton mellett a legszembetűnőbb a Mátyás-templom épülete. A Budai Városháza pincéjében várja vendégeit a Magyar Borok Háza, amely a hazai borász-szakma teljes körű képviselete mellett színvonalas idegenforgalmi szolgáltatásokat (borkóstolás, tárlatvezetés) kínál egész évben - egyénileg és csoportosan is látogatható.

A tér jobb oldalát a Halászbástya által körülölelt Mátyás-templom foglalja el. Bámulatos földalatti kincsestára és altemploma is látogatható. A templomot építésekor (amely 1255-ben kezdődött meg) a Budavári Nagyboldogasszonynak szentelték. Számos bővítésen ment keresztül az évszázadok során, először I. Lajos király építtette meg hozzá az ún. Mária-kaput, majd Mátyás király, aki mindkét esküvőjét itt tartotta, 1470-ben építtette hozzá a hollós címerrel díszített 60 méter magas déli tornyot. A török uralom idején a templom mecsetként működött, a XVII. században barokk stílusban újították fel. A templom mai formáját 1895 és 1903 között nyerte el, amikor Schulek Frigyes akkori sztárépítész tervei szerint épült újjá. A ma is látható freskók olyan neves magyar művészek munkái, mint Lotz Károly, Székely Bertalan és Zichy Mihály.

Nem szabad elfeledkeznünk a Halászbástyáról sem, mely a Mátyás-templom legutóbbi felújításával párhuzamosan épült meg, egy középkori erődítményfalra támaszkodva. Tervezője szintén Schulek Frigyes, aki a Mátyás-templomhoz igazította az építmény stílusát. Az építmény sosem szolgált védelmi célokat; a hét torony a hét honfoglaló vezért szimbolizálja.

Körülbelüli helyén a középkorban halpiac állt, az alatta, a Duna partján fekvő Vízivárosban a lakosság nagy része halászattal foglalkozott; nevét innen kapta. A Halászbástyát a Schulek- és a Jezsuita-lépcsők kötik össze a Vízivárossal.

A Tárnok utcán dél felé sétálva látható az Arany Sas Patikamúzeum, amely a Várnegyed legrégibb patikája, 1745-ben épült. Klasszicista és barokk épületét előzetes bejelentkezés alapján tárlatvezetés mellett tekinthetjük meg.

A Hagyományok Háza a Corvin téren működik. Az Állami Népi Együttest többször is jelentős hazai és nemzetközi díjakkal jutalmazták, legutóbb (2007-ben) elnyerte a Prima Primissima-díjat. A Dísz téri Korona Pódium is fontos kulturális közp Budapesten; leggyakrabban „Irodalmi Eszpresszó", „Kávézó Színház", „Mini Színház", „Monodráma Pódium" neveken említik, de igazából Budapest egyik központi művészeti műhelye az épület. A Korona Pódium az egyetlen XVIII. századi budapesti színházépület, amely ma is eredeti funkciójának ad otthont. Eredetileg karmelita kolostor volt, de II. József király rendeletére színházépületnek építették át. A Dísz tér és a Sikló között helyezkedik el, a volt Hadügyminisztérium épületétől balra.

Az eredetileg gőzüzemű Budavári Siklót, amely a Clark Ádám tér és a köztársasági elnök budavári rezidenciája között közlekedik, 1868 és 1870 között építették. Európában ez volt a második ilyen tömegközlekedési eszköz. Két párhuzamos kocsi közlekedik, inga-elven (azaz amíg egy kocsit felhúz a kábel, a másik lefelé közlekedik). A II. világháború során bombatalálatot kapott a felső állomás és az egyik kocsi; 1986-ban nyílt meg újra a nagyközönség számára, immár villamos energiával működik. A Budai Várral és a Duna látképével együtt a Világörökség része.

A Magyar Nemzeti Galéria a Sikló tőszomszédságában levő Budai Várban kapott helyet. Ez a magyarországi képzőművészetek kialakulásának és fejlődésének folyamatát dokumentáló és bemutató legnagyobb gyűjtemény, mintegy 100 ezer műtárgyat őriz az államalapítástól napjainkig. Önálló múzeumként 1957 óta működik. A Budavári Palota épületébe 1975-ben költözött. Állandó kiállítások: Középkori és reneszánsz kőtár, Gótikus faszobrok és táblaképek, Késő gótikus szárnyas oltárok, Reneszánsz és barokk művészet, Habsburg nádori kripta, XIX. századi festészet (Benczúr Gyula, Munkácsy Mihály, Madarász Viktor, Szinyei Merse Pál) és szobrászat (Ferenczy István, Izsó Miklós), XX. századi festészet (Rippl-Rónai József, Csontváry Kosztka Tivadar, Czóbel Béla) és szobrászat (Ferenczy Béni, Medgyessy Ferenc).

A Budapesti Történeti Múzeum (Vármúzeum) Budapest régészeti leleteinek gyűjteménye. Bemutatja a település fejlődését a római kortól a XIII. századig. Megtekinthető a középkori Buda királyi palotája, eredeti használati tárgyak, pecsétek, fegyverek, sírkövek gyűjteménye, a világhírű budavári gótikus szoborlelet és a középkori királyi palota feltárt és helyreállított részei. Az újkori rész Budapest történelmi pillanatait tárja a látogató elé.

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum a világhírű magyar orvostudomány fejlődésébe enged bepillantást. A kiállításon az orvos- és gyógyszerészettörténet muzeális emlékei is láthatók.

A Széchenyi Lánchíd az első állandó híd, mely az akkori Budát és Pestet kötötte össze. 1849-ben épült, és nagy szerepet játszott Pest, Buda és Óbuda 1873-as összeolvadásában. Hossza 202 méter, és kétszer egysávos autóút, valamint gyalogjárdák szegélyezik. William Tierney Clark angol mérnök tervezte 1839-ben; a Lánchídhoz nagyon hasonló, ugyancsak Clark által tervezett Marlow Bridge a Temzén ível át az angliai Marlow városában. A 4 jellegzetes kőoroszlán-szobor 1852-ben készült el. A híd 1945-ben megsemmisült; 1949-ben építették újjá.

2. A pesti oldal - Andrássy út és környéke

A Lánchídon átkelve szembetűnik a Gresham-palota, mely ma a Four Seasons luxusszállodának ad otthont. Az 1906-ban befejezett, az ezredforduló után pompásan felújított épület a magyar szecessziós építészet gyöngyszeme, a Lánchíddal tökéletes szimmetriai összhangban épült.

Sétáljunk végig a budapesti szállodasort szegélyező Dunakorzón, ahonnan csodálatos látvány nyílik a Budai Várra, majd a Vigadó impozáns épületénél forduljunk balra. A Vigadó utca végén tárul elénk a történelmi szépségű Vörösmarty tér, amelyet északi oldalról a masszív Gerbeaud-ház határol. Ennek földszintjén van a világhírű Gerbeaud cukrászda, amely Európa egyik legnagyobb és legszínvonalasabb ilyen helye. Az 1858-ban nyitott cukrászda közel 350 férőhelyes, klasszikus magyar süteményekkel és kompozíciókkal (Dobostorta, somlói galuska, szilvás lepény) várja vendégeit.

A Vörösmarty térről a Deák térre a közelmúltban a Deák Ferenc utcában kialakított Fashion Street-en juthatunk el. A Deák téri metróaluljáróban van a Millenniumi Földalatti Múzeum, amely 1975-ben nyílt meg, helyisége eredetileg (1955-ig) maga is egy metrómegálló volt.

A Deák tér és az Andrássy út eleje között húzódik az Erzsébet tér, amelyet a 90-es években a Nemzeti Színház helyszínéül szemeltek ki. Az építkezés meg is kezdődött, a színház alapkövét is lerakták, de politikai csatározások miatt a Nemzeti Színház végül máshol épült meg. Az így létrejött, rendkívül visszataszító gödröt évekig kerülgette a főváros lakossága, míg az ezredforduló után - az Erzsébet téri távolságiautóbusz-terminál áthelyezése mellett - kortárs kulturális központot és parkot hoztak létre a helyén, melyet a helyiek megszokásból még mindig Gödörnek becéznek.

A Dohány utcai Nagy Zsinagóga az Erzsébet tértől 500 m-re, a Károly körút mentén érhető el gyalog. Európa legnagyobb zsinagógája és múzeuma, számos emlékmű és egy temető is található területén. 1853-ban épült, neo-mór stílusban, jellegzetes hagymakupolák díszítik. Közel 3000 férőhelyes, külön férfi és női karzatokkal. Külön említést érdemel a Raoul Wallenberg Emlékpark, amely egy második világháborús tömegsír felett kapott helyet a zsinagóga területén; egy alumínium fűzfa a fő motívuma, melynek leveleire a Holokauszt mártírjainak nevei vannak felvésve.

Az Erzsébet tér északi oldalától 200 m-re magasodik Budapest legnagyobb temploma, a Szent István-bazilika, egyházi nevén a Lipótvárosi Plébániatemplom. Építése 1851-ben kezdődött, de számos ok miatt (pl. az eredeti építész korai halála, illetve a kupola többszöri beomlása) csak 1905-re készült el teljesen. A második világháború idején jelentős károkat szenvedett épületet 1983 és 2003 között hozták teljesen helyre, a Szent István térrel együtt. A templom a magyarság első királyának, Szent Istvánnak állít emléket, akit jelentős kultusz övez az országban. A templomban található Szent István mumifikálódott jobb karja is, amelyeket körmenetek idején körbehordoznak. A Bazilika körtornyából csodálatos kilátás nyílik a városra, érdemes lépcsőzni miatta.

Ugyanitt, a Szent István téren található a Magyar Kereskedelmi- és Vendéglátóipari Múzeum, amely 2006-ban költözött ide a Várnegyedből. Az 1966-ban megnyílt gyűjtemény egyedülálló módon mutatja be a hazai kereskedelem fejlődését, korszakait.

Innen sétáljunk az Andrássy út belvárosi, drága üzletekkel tarkított szakaszán az Operaház felé. A Révay utcában épült Vidám Színpad különböző kabarékkal és meghökkentő kortárs darabokkal színesíti Budapest kulturális életét. Az Új Színház, a Balettintézet mögötti kis utcában olyan kulturális találkozóhely, amely nemcsak önálló társulattal és repertoárral rendelkező színházként tevékenykedik, hanem szeretné hozzásegíteni - korra-nemre való tekintet nélkül - az identitásra vágyó és azt kereső mai embert problémáinak feltérképezéséhez.

A Magyar Állami Operaház neoreneszánsz stílusú épületét Ybl Miklós tervezte, 1875 és 1884 között épült meg. Nyitóelőadásán a Bánk bán első felvonása, a Hunyadi László nyitánya és a Lohengrin elsõ felvonása került színre. Villanyvilágítást 1895-ben kapott. A tiszta tagolású épületnek négy, egymástól élesen elkülönített része van: a fogadótér, a nézőtér, a színpadtér és üzemi rész. Bejáratánál Stróbl Alajos szobrászművész Erkel Ferencről és Liszt Ferencről készült alkotásai láthatók. Az auditórium plafonját Lotz Károly freskói díszítik, míg az előtérben Feszty Árpád tájképeiben gyönyörködhetünk. Az Operaház megtekintése szervezett csoportoknak is lehetséges.

Az Operaházzal sréhen szemben áll egy 1884-ben épült neoreneszánsz épület, melyet eredetileg Szenes-palotának hívtak. Az itt nyílt cukrászdát Kis-Gerbeaudnak hívták eredetileg, ma Művész kávéháznak hívják. Neobarokk berendezése századfordulós hangulatot áraszt.

Az Andrássy úton továbbhaladva az Oktogon felé, elérkezünk az Andrássy útra merőleges Nagymező utcához, amit Pesti Broadway-ként emlegetnek, mivel sehol máshol Budapesten nincs annyi színház egy utcában, mint itt. A Mikroszkóp Színpad, mely 1967-ben nyitotta meg kapuit, nyitása óta a budapesti modern kabaré fellegvára. Itt vált ismertté és népszerűvé az ország leghíresebb humoristája, Hofi Géza.

A Nagymező utca 22-24 alatt lévő Thália Színház 1913-ban nyílt meg, Jardin d'Hiver néven (a név a félemeleten lévő télikertre utalt). A színház azóta legalább 10 (!!) névváltáson ment keresztül. 1996 óta a színház ún. befogadó teátrumként működik, azaz kész előadásokat hívnak meg, illetve alkalmi előadásokat rendeznek.

Közvetlenül a Thália szomszédságában, a Nagymező u. 20-as szám alatt található a Mai Manó Ház (Magyar Fotográfusok Háza). Az 1894-ben épült nyolcszintes házban 1931-ben alakították ki a korabeli Budapest egyik leghíresebb mulatóját, a többszintes Arizonát. A tulajdonosokat a nyilasok 1944-ben elhurcolták. Ezután az épület iskola volt, később bemutatóterem, egy ideig üresen is állt, majd iskola nyílt benne, majd a Magyar Autóklub vette használatba. A Mai Manó Galéria ma a félemeleten található, az I. és II. emeleten pedig a Magyar Fotográfusok háza működik.

A Nagymező utca 8. szám alatt vár minket az Ernst Múzeum. Állandó gyűjteménye nincs; fő profilja a XX. századi modern magyar művészet és építészet eddig kevéssé értékelt vagy ismert, ám jeles életműveit, ágazatait, műfajait; másrészt a kiállításokat társművészeti és egyéb rendezvényekkel, illetve színvonalas katalógusokkal egészíti ki. Ugyanitt, ebben a házban van a Budapesti Kamaraszínház is, amely 1991-től a Déryné Színház jogutódjaként működik. Budapest egyik legnépszerűbb állandó színtársulata játszik itt, vidékre és külföldre is sokat utaznak, és jobbára teltház előtt adják elő népszerű előadásaikat.

Az Operettszínház (Nagymező u. 17) épületében az I. világháború kezdetéig orfeum működött, 1923-től költözött ide a budapesti operett. A hagyományok ápolása és a modern művészi megoldások kidolgozását tartották mindig elsődleges szempontnak. 1999 és 2001 között az épületet teljesen rekonstruálták, ma a Moulin Rouge mulatónak ad otthont, amely az igényes szórakozás védjegye lett Budapest éjszakai életében.

A Radnóti Színház (Nagymező u. 11) az egyetemes drámairodalomból merít repertoárjához. Évente maximum 4 bemutatót tartanak, természetesen telt ház előtt. Az elmúlt években jelentős felújításon ment keresztül.

A Nagymező utcától haladjunk tovább az Andrássy úton a Jókai térig. Itt található a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház (Jókai tér 10), amely a budapesti 5-12 éves gyermekek kedvenc gyerek- és bábszínháza. A bábjátéktól az élőszínházi előadásig, az interaktív költői játéktól a kalandos meséig, a monodrámától a musicalig a változatosság, a művészi eszközök sokszínűsége jellemzi művészetüket. A Kolibri Színházhoz tartozik még a Kolibri Fészek
(Andrássy út 74.) és a Kolibri Pince is (Andrássy út 77).

A Jókai teret és a Liszt Ferenc teret az Andrássy út választja el egymástól, közvetlenül az Oktogon előtt. Míg az előbbi a Kolibri színházon kívül csak egy szocreál küllemű hotellel és egy játszótérrel büszkélkedhet, a Liszt Ferenc tér Budapest egyik legizgalmasabb és legkozmopolitább stílusú tere. Északnyugati oldalát a Zeneakadémia 1875-ben elkészült épülete határolja, amely ma Budapest legjelentősebb klasszikus zenei helyszíne és oktatási központja. A neoreneszánsz stílusú épület legnagyobb koncertterme 1200 férőhelyes, és kiváló akusztikai tulajdonságokkal rendelkezik. Alapítója Liszt Ferenc, akinek nevét az intézmény 1925 óta viseli.

A tér fennmaradó részét árnyas sétányok, klasszicista stílusú lakóházak és szobrok foglalják el (itt található Liszt Ferenc szobra is). Szinte mindegyik lakóház földszintjét igényes éttermek és kávéházak foglalják el, amelyek egytől egyik teraszokat nyitnak tavasztól őszig; ezzel mediterrán karneváli hangulatot varázsolva Budapest központjába.

Sétáljunk vissza az Andrássy útra, ahol az Oktogonhoz érkezünk. A tökéletesen nyolcszögletű tér a Nagykörút és az Andrássy út találkozásánál fekszik. A tér Nyugati pályaudvarhoz közeli oldalát a világ legnagyobb Burger King étterme csúfítja el, amely az Európa-szerte híres Abbházia kávéház helyét foglalta el az 1990-es rendszerváltást követően.

Miután átértünk az Oktogon Hősök tere felőli oldalára, az út baloldalán találjuk a komor Terror Háza Múzeum épületét, amely előbb a nyilas rémuralom pribékjeinek, majd a II. világháború után a kommunista diktatúra államvédelmi hatóságainak volt kénytelen otthont adni. Az elmondhatatlan kegyetlenkedések, végtelen hosszú rabságok és kínzások helyszínén 2002-ben nyílt meg a múzeum, amely mindkét gyilkos diktatúra áldozatainak állít emléket.

A Terror Háza által is határolt Vörösmarty utca 35-ös száma alatt találjuk a Liszt Ferenc Emlékmúzeumot. A mester budapesti lakása a Régi Zeneakadémia épületében van, ahol a 1881-tõl 1886-ig lakott. A gyűjtemény része a mester eredeti hangszerei, bútorai, könyv- és kottatára, valamint személyes tárgyai. Itt folynak a Liszt Ferenccel kapcsolatos kutatások is.

terror hazaAz Oktogon és a Kodály Körönd között található az 1912-től működött patinás Lukács Cukrászda, melynek épületében az egyik olasz nagybank magyarországi kirendeltsége is működik. Ahogyan erre számítani lehetett, a bérleti díjat a bank olyan mértékben megemelte 2007 elején, hogy e pártatlan építészeti és kulináris értékű intézmény bezárni kényszerült, további sorsa bizonytalan.

Az Andrássy út 69-ben, egy százévesnél is régebbi műemlék épületben működik a Budapest Bábszínház. A klasszikus drámák szuverén bábváltozatait is bemutató színház nagyterme több mint 400 fő befogadására alkalmas, a IV. emeleti kisterem közel 100 fős. Az itt készült bábadaptációk (mint pl. Mozart Varázsfuvolája) a világ minden kontinensére eljutottak már. A világjáró Budapest Bábszínház a legutóbbi években a franciaországi MagyArt Fesztiválon, az olaszországi Magyar Kultúra hónapján, a belgiumi Europálián ugyanúgy képviselte a hazai művészetet, mint Kínában, USA-ban, Tajvanon, Hong Kongban és Ausztráliában.

A sugárút 103-as épülete a Hopp Ferenc Múzeumot rejti. A múzeumot Hopp Ferenc (1833-1919), vagyonos optikus, világutazó, mecénás és műgyűjtő alapította végrendeletével, saját keleti gyűjteményéből. Ma már a valaha 4000 kínai, japán, indiai, tibeti, mongol stb. szobrok, festmények, kerámiák, faragványok, hímzések és más műtárgyak száma összesen több mint húszezer. A kiállított műtárgyak közül jelentősek a japán középkori művészet emlékei és a kínai bronz- és porcelántárgyak. Hopp Ferenc villájában időszaki tematikus kiállítások mutatják be a Kelet tárgyi világát.

 

3. A pesti oldal - a Városliget és környéke

Az Andrássy út végén Budapest legnagyobb hatású tere, a Hősök tere áll, közepén a Millenniumi Emlékművel, talapzatán a hét vezér és Árpád fejedelem lovas szobraival. Mögötte félkörívben, nyitott szobortalapzatokon Magyarország legfontosabb királyinak és történelmi alakjainak szobrai láthatók.

A tér bal oldalát az 1906-ban épült Szépművészeti Múzeum uralja. A budapesti Szépművészeti Múzeumot Európa legjelentősebb múzeumai között tartják számon. A pompázatos neoklasszicista épületben külföldi műalkotásokat tekinthet meg az érdeklődő, az ókortól napjainkig. A gyűjtemény alapját Pyrker egri érsek adománya, valamint az Esterházyak gazdag festménygyűjteménye képezte, amelyet 1870-es években vásárolt meg az állam. Az egyiptomi, római, görög mellett gazdag az itáliai anyag, amely átfogó képet ad a XII.-XVIII. század közötti festőiskolákról. Az egyes gyűjteményi osztályok - az Egyiptomi Osztály, az Antik Osztály, a Régi Képtár, a Régi Szoborosztály, a Grafikai Osztály és a Modern Osztály - olyan, szerte a világon híres műalkotások sorát tárja a látogatók elé, mint például Exékias egy feketealakos amphorája, Raffaello Esterházy Madonnája, El Greco, Velázquez és Goya képei, Dürer Ifjú képmása, Leonardo Lovasa, Manet Hölgy legyezővel c. képe vagy Chagall Kék faluja.

A jobb oldalon látható a Műcsarnok (1896), az ország legnagyobb kiállítóhelye, a Hősök tere patinás arculatának egyik meghatározó klasszicista épülete. Saját gyűjteménnyel nem rendelkezik, rendszeres időszaki kiállításain főként kortárs művészek, művészeti csoportok alkotásait állítják ki.

A Hősök tere mögött fekszik a Műjégpálya és Csónakázó-tó, amely a XIX. század végén nyitotta meg kapuit, a budapestiek óriási lelkesedésére. 1996 óta a Műjégpálya alkalmas nemzetközi gyorskorcsolyázó versenyek megrendezésére is.

A tó mellett kanyarog az Állatkerti körút, amely számos nevezetességet tartogat. A 2-es szám alatt van az 1894-ben épült Gundel étterem (1910-ig Wampetics étterem), amelyet Gundel Károly 1910-ben vett át. Az 1937-es New York-i világkiállítás magyar pavilonjának hivatalos étterme volt, sokat lendítve ezzel a kitűnő magyar konyha jó hírén.

1949-ben államosították, az étterem színvonala ezután - köszönhetően a kommunizmus gazdasági csodájának - a mélybe zuhant. 1991-ben George Lang és Ronald S. Lauder megvásárolták az éttermet, és a felújítást követően 1992-ben nyitották meg újra teljes pompájában, 2000-ben köszöntötte egymilliomodik vendégét. Ma Budapest legnagyobb presztízsű éttermeként tartják számon. „Kistestvére", a Bagolyvár étterem, ami közvetlenül az épület bal szárnya mellett épült, a Gundellel osztozik a konyhán, de szolidabb árakon. A Bagolyvár az egyetlen étterem Budapesten, ahol kizárólag csak hölgyek dolgoznak.

Továbbsétálva az Állatkerti körúton, annak névadójához, a Fővárosi Állat- és Növénykert 1866-ban létrehozott komplexumához érkezünk, melynek kőkapuja a magyarországi Art Nouveau építészet egyik kiemelkedő példája, az elefántházzal együtt.

Az Állatkert végéhez közeledve megpillantjuk a Széchenyi Fürdő épületét, amely egyik legnagyobb fürdőkomplexuma. Hőforrását 1879-ben fedezték fel, ez a főváros legmélyebbről feltörő és legmelegebb forrásvize. Neobarokk fürdőépületét 1913-ban építették, mellette 1927-ben készült el az uszoda. Nyitott részei télen is igen népszerűek a víz kellemes hőmérséklete miatt. 3 külső medence (termál-, úszó- és élménymedence) és több, mint 20 belső, speciális medence és szaunák szolgálják a gyógyulni vagy éppen lubickolni vágyókat.

A fürdővel átellenben magasodik a Fővárosi Nagycirkusz köríves épülete, melyben először 1891-ben tartottak előadásokat - azóta 125 műsoron, 15500 előadáson több mint 25 millió néző vett részt.

A cirkusz mellett van a Vidámpark, amely jelenlegi formájában 1950-től működik, de története az 1800-as évek elejére nyúlik vissza, amikor is a Vurstli, majd az 1900-as évektől az Angol Park működött itt. A kettő összevonásából született meg a mai Vidámpark együttese. Egyes század eleji létesítményei ma is működnek, így például az 1906-ban épített Körhinta, és az 1922-ben elkészült Hullámvasút. A 10 éven aluli gyerekeknek a Vidámpark Gyermekkert nevű része nyújt feledhetetlen élményeket.

A Vajdahunyad-vár, amely az 1896-os világkiállításra készített fa- és kartonmakettek helyén épült, igazából három létező épület kicsinyített és egybeépített mása, ennek ellenére megdöbbentő harmóniában ábrázolja a különböző építészeti stílusokat, amely Alpár Ignác építész munkáját dicséri. Az épület oroszlánrészét a Magyar Mezőgazdasági Múzeum foglalja el.


Hirdetés

Budapesti szálloda foglalás

Város:
Kategória:
Elhelyezkedés:
Hotel neve
Foglaljon szállást a budapesti szálláshely kereső segítségével. Budapesti hotelek és szállodák, valamint panziók, apartmanok, hostelek és egyéb olcsó szállások Budapesten széles választékban! Budapesti szállásfoglalás gyorsan, egyszerűen, azonnali visszaigazolással, a legjobb internet árakon!

Hirdetések



Debrecen – Programok,Információk
Megosztom Pin It
email