Fedezd fel Budapestet 3 nap alatt
Ha több napot töltünk el Budapesten, érdemes előre tervezni a városnézést és több időt eltölteni az egynapos felfedezőút mentén (Belváros - Dunakorzó - Várnegyed), és belülről is megnézni néhány híresebb épületet, mint például a Gerbeaud kávézót a Vörösmarty téren, a Fővám téri Nagyvásárcsarnokot, és legalább egy múzeumot a Budai Vár épületében.
Parlament - Szent István-bazilika - Andrássy út - Városliget
A neogótikus stílusban épült budapesti Parlament a Duna-part pesti oldalán, a Kossuth téri metrómegálló szomszédságában található. Az 1904-ben elkészült épület egy csapásra Budapest legmeghatározóbb városképi elemévé vált átadása után; ez a világ második legnagyobb parlamentje, a bukaresti Cotroceni-palota után. Megépítése 19 évbe tellett, 40 millió téglát, félmillió darab féldrágakövet és 40 kg aranyat használtak fel hozzá, míg az építkezésen átlagban egyszerre 1000 ember dolgozott. Az ezredforduló óta a magyar koronázási ékszerek (Szent Korona, jogar, országalma) is itt vannak kiállítva. Az Országgyűlés turisztikai hivatala több nyelven biztosít idegenvezetést az idelátogatóknak, az Európai Unió állampolgárainak ingyenesen.
A közeli Szabadság téren áll a Magyar Televízió székháza (egykoron Tőzsdepalota), a Magyar Nemzeti Bank épülete és számos eklektikus stílusban épült lakóház is. A tér közepét a híres-hírhedt szovjet emlékmű foglalja el, melyet a hazánkban elesett szovjet katonák emlékére emeltek 1946-ban. Az emlékmű sokakat irritál, a rendszerváltás óta többször leöntötték festékkel, 2007-ben pedig egyenesen leszedték róla a réz domborművet, és a Dunába hajították. Mivel azonban magyar-orosz államközi szerződés védi 1996 óta, az emlékművet ma kordon védi, ugyanúgy, mint a tőle 50 méterre álló amerikai nagykövetséget.
Szabadság térről pár perc kényelmes sétával érhető el a Szent István-bazilika, amely Budapest legnagyobb temploma, egyházi nevén a Lipótvárosi Plébániatemplom. Építése 1851-ben kezdődött, de számos ok miatt (pl. az eredeti építész korai halála, illetve a kupola többszöri beomlása) csak 1905-re készült el teljesen. A második világháború idején jelentős károkat szenvedett épületet 1983 és 2003 között hozták teljesen helyre, a Szent István térrel együtt. A templom a magyarság első királyának, Szent Istvánnak állít emléket, akit jelentős kultusz övez az országban. A templomban található Szent István mumifikálódott jobb karja is, amelyeket körmenetek idején körbehordoznak. A Bazilika körtornyából csodálatos kilátás nyílik a városra, érdemes lépcsőzni miatta.
A templom mellett húzódik a Bajcsy-Zsilinszky út, azon kevés budapesti főútvonal egyike, amelyen használható bicikliút épült. A belvárosi biciklisták ezen az útvonalon érik el a Margitszigetet a legkönnyebben.
A Bajcsy-Zsilinszky út és az Andrássy út sarka felől sétáljunk az Operaház felé. A Révay utcában épült Vidám Színpad különböző kabarékkal és meghökkentő kortárs darabokkal színesíti Budapest kulturális életét. Az Új Színház, a Balettintézet mögötti kis utcában olyan kulturális találkozóhely, amely nemcsak önálló társulattal és repertoárral rendelkező színházként tevékenykedik, hanem szeretné hozzásegíteni - korra-nemre való tekintet nélkül - az identitásra vágyó és azt kereső mai embert problémáinak feltérképezéséhez.
A Magyar Állami Operaház neoreneszánsz stílusú épületét Ybl Miklós tervezte, 1875 és 1884 között épült meg. Nyitóelőadásán a Bánk bán első felvonása, a Hunyadi László nyitánya és a Lohengrin elsõ felvonása került színre. Villanyvilágítást 1895-ben kapott. A tiszta tagolású épületnek négy, egymástól élesen elkülönített része van: a fogadótér, a nézőtér, a színpadtér és üzemi rész. Bejáratánál Stróbl Alajos szobrászművész Erkel Ferencről és Liszt Ferencről készült alkotásai láthatók. Az auditórium plafonját Lotz Károly freskói díszítik, míg az előtérben Feszty Árpád tájképeiben gyönyörködhetünk. Az Operaház megtekintése szervezett csoportoknak is lehetséges.
Az Operánál szálljunk fel a Millenniumi Földalatti Vasútra, mely a kontinens első ilyen típusú tömegközlekedési eszköze volt, és utazzunk a Hősök teréig. Az Andrássy út végén Budapest legnagyobb hatású tere, a Hősök tere áll, közepén a Millenniumi Emlékművel, talapzatán a hét vezér és Árpád fejedelem lovas szobraival. Mögötte félkörívben, nyitott szobortalapzatokon Magyarország legfontosabb királyinak és történelmi alakjainak szobrai láthatók.
A tér bal oldalát az 1906-ban épült Szépművészeti Múzeum uralja. A budapesti Szépművészeti Múzeumot Európa legjelentősebb múzeumai között tartják számon. A pompázatos neoklasszicista épületben külföldi műalkotásokat tekinthet meg az érdeklődő, az ókortól napjainkig.
A jobb oldalon látható a Műcsarnok (1896), az ország legnagyobb kiállítóhelye, a Hősök tere patinás arculatának egyik meghatározó klasszicista épülete. Saját gyűjteménnyel nem rendelkezik, rendszeres időszaki kiállításain főként kortárs művészek, művészeti csoportok alkotásait állítják ki.
A Hősök tere mögött fekszik a Műjégpálya és Csónakázó-tó, amely a XIX. század végén nyitotta meg kapuit, a budapestiek óriási lelkesedésére. 1996 óta a Műjégpálya alkalmas nemzetközi gyorskorcsolyázó versenyek megrendezésére is.
A tó mellett kanyarog az Állatkerti körút, amely számos nevezetességet tartogat. A 2-es szám alatt van az 1894-ben épült Gundel étterem (1910-ig Wampetics étterem), amelyet Gundel Károly 1910-ben vett át. Ma Budapest legnagyobb presztízsű éttermeként tartják számon. „Kistestvére", a Bagolyvár étterem, ami közvetlenül az épület bal szárnya mellett épült, a Gundellel osztozik a konyhán, de szolidabb árakon. A Bagolyvár az egyetlen étterem Budapesten, ahol hagyományosan csak hölgyek dolgoznak.
Továbbsétálva az Állatkerti körúton, annak névadójához, a Fővárosi Állat- és Növénykert 1866-ban létrehozott komplexumához érkezünk, melynek kőkapuja a magyarországi Art Nouveau építészet egyik kiemelkedő példája, az elefántházzal együtt. Az Állatkert végéhez közeledve megpillantjuk a Széchenyi Fürdő épületét, amely egyik legnagyobb fürdőkomplexuma. Hőforrását 1879-ben fedezték fel, ez a főváros legmélyebbről feltörő és legmelegebb forrásvize.
A fürdővel átellenben magasodik a Fővárosi Nagycirkusz köríves épülete, melyben először 1891-ben tartottak előadásokat - azóta 125 műsoron, 15500 előadáson több mint 25 millió néző vett részt. A cirkusz mellett van a Vidámpark, amely jelenlegi formájában 1950-től működik, de története az 1800-as évek elejére nyúlik vissza.
A Vajdahunyad-vár, amely az 1896-os világkiállításra készített fa- és kartonmakettek helyén épült, igazából három létező épület kicsinyített és egybeépített mása, ennek ellenére megdöbbentő harmóniában ábrázolja a különböző építészeti stílusokat, amely Alpár Ignác építész munkáját dicséri. Az épület oroszlánrészét a Magyar Mezőgazdasági Múzeum foglalja el.
