Fedezd fel Budapestet 1 nap alatt
Egy nap alatt meglehetősen nehéz lenne végiglátogatni Budapest főbb látványosságait, hiszen annyi itt a látnivaló! Érdemes azonban akár egy egynapos látogatás során is végigsétálni a fő turistaútvonalak egy részét, és ez alapján megtervezni egy következő, hosszabb budapesti kirándulást.
Belváros - Dunakorzó - Várnegyed
A pesti oldal szívében fekvő, nyüzsgő Vörösmarty térről sétáljunk a Váci utcán déli irányba. A történelmi Váci utca már a XVIII. századtól a vagyonosabb pesti polgárok kedvelt bevásárló helye volt. A gyönyörűen megőrzött állagú épületek fölszintjeit ma is a legigényesebb boltok és műhelyek töltik meg. Az utcát középen az Erzsébet-híd felhajtója vágja ketté, a két részt egy kis aluljáró köti össze, melyben állandó budapesti témájú fotókiállítás nyílt a közelmúltban. A nevesebb nemzetközi márkákat a Váci utca északi részén árulják, a déli részen jórészt magyar tervezők műhelyei és éttermek találhatók. Az utca végén magasodik a pazar stílusban épült Nagyvásárcsarnok, amely 1897 óta látja el friss hozzávalókkal a helyieket, és szuvenírekkel a turistákat.
A Fővám térről a 2-es villamossal utazzunk a Lánchíd irányába, közben a budai oldal panorámájában gyönyörködhetünk. Innen tökéletesen látható a Gellért-hegy és a Várnegyed. A villamos a Dunakorzó mentén halad; a gyönyörűen felújított klasszicista házak földszintjein teraszos kávéházak és éttermek sorakoznak. Szálljunk le a Roosevelt téren, és gyalogoljunk át a Lánchídon a budai oldalra, a Clark Ádám térre. A tér a Lánchíd budai hídfőjénél található, nevét a Lánchíd építésvezetőjeként és a Várnegyed alatti Alagút tervezőjeként elhíresült skót mérnökről kapta. A téren van Budapest egyetlen körforgalma, és még számos látványosság: a 0 km-es kő, ahonnan az összes magyarországi közúti távolságot mérik, a Budavári Sikló, a Lánchíd és az Alagút.
Vegyünk jegyet a Siklóra, közben figyeljünk oda a feltárulkozó pesti panorámára. A Siklót 1870-ben helyezték üzembe, majd 1986-ban újították fel teljeskörűen. A felső állomásra tőszomszédságában áll a Sándor-palota, mely ma Magyarország köztársasági elnökének rezidenciája. Itt emelték a karmaiban kardot tartó Turul-szobrot is, mely a honfoglalás kori magyarság egyik legfőbb hadijelvénye volt egykoron. A szó török eredetű - a török turgul szó sólymot jelent. A szimbólum használatával kapcsolatban ma is folynak társadalmi viták, mert az 1940-es években a magyar nyilaskeresztes párt jelképe volt, és ez még ma is sokakat zavar.
A Siklótól balra áll a Budai Vár épülete, mely olyan fontos közintézményeknek ad otthont, mint a Magyar Nemzeti Galéria, az Országos Széchenyi Könyvtár és a Budapesti Történeti Múzeum (bővebb információ ezekről a Múzeumok menüpont alatt). A volt Hadügyminisztérium épülete mögött, a Tárnok utca elején fekszik a forgalmas Dísz tér. Innen rövid sétával a Szentháromság térre jutunk, mely számos látnivalót kínál.
A tér jobb oldalát a Halászbástya által körülölelt Mátyás-templom foglalja el. Bámulatos földalatti kincsestára és altemploma is látogatható. A templomot építésekor (amely 1255-ben kezdődött meg) a Budavári Nagyboldogasszonynak szentelték. Számos bővítésen ment keresztül az évszázadok során, először I. Lajos király építtette meg hozzá az ún. Mária-kaput, majd Mátyás király, aki mindkét esküvőjét itt tartotta, 1470-ben építtette hozzá a hollós címerrel díszített 60 méter magas déli tornyot. A török uralom idején a templom mecsetként működött, a XVII. században barokk stílusban újították fel. A templom mai formáját 1895 és 1903 között nyerte el, amikor Schulek Frigyes akkori sztárépítész tervei szerint épült újjá. A ma is látható freskók olyan neves magyar művészek munkái, mint Lotz Károly, Székely Bertalan és Zichy Mihály.
Nem szabad elfeledkeznünk a Halászbástyáról sem, mely a Mátyás-templom legutóbbi felújításával párhuzamosan épült meg, egy középkori erődítményfalra támaszkodva. Tervezője szintén Schulek Frigyes, aki a Mátyás-templomhoz igazította az építmény stílusát. Az építmény sosem szolgált védelmi célokat; a hét torony a hét honfoglaló vezért szimbolizálja. Körülbelüli helyén a középkorban halpiac állt, az alatta, a Duna partján fekvő Vízivárosban a lakosság nagy része halászattal foglalkozott; nevét innen kapta. A Halászbástyát a Schulek- és a Jezsuita-lépcsők kötik össze a Vízivárossal.
