Budapest hídjai
Budapestet a Duna osztja két részre, területén hét közúti és egy vasúti híd található. Az alábbiakban északról délre haladva mutatjuk be röviden Budapest hídjait.
Északi vasúti összekötő híd
Budapest legészakibb hídja, csak vonatok, gyalogosok és biciklisták használhatják. A budai Római-partot köti össze a pesti Váci út környékével. Eredetileg 1896-ban épült, de a második világháborúban bombatalálat érte; 1955-ben épült újjá. A 2008-as évben jelentős felújításon megy keresztül, így időszakosan le lesz zárva mind a vasúti, mint pedig a gyalogosforgalom elől.
Árpád híd
Az 1950-ben épült híd Sztálin-hídként kezdte meg pályafutását, az akkori politikai széljárásnak megfelelően. A híd 983 méteres hosszúságával Budapest leghosszabb hídja; kétszer háromsávos autóút és kétoldali gyalogossáv fut rajta. Helyén már a III. században is híd húzódott, amelyet a rómaiak építettek, így kötve össze az akkori Aquincumot a pesti oldalon állt erődítménnyel.
Margit-híd
Budapest második állandó hídja a Margit híd, melyet Emile Gouin francia építész tervezett. A híd nem csak Pestet és Budát, de a Margitszigetet is összeköti a szárazfölddel. A híd két fő része 150 fokos szöget zár be egymással középen, ahonnan egy lejáró vezet a Margitsziget területére. Az építkezés 1872-től 1876-ig tartott. A hidat 1944 novemberében véletlenül, azaz idő előtt felrobbantotta a Wehrmacht, 600 civil és 40 német katona halálát okozva. Rekonstrukciója során több eredeti elemét is felhasználták, amelyeket a Dunából szedtek ki. A híd meglehetősen rossz állapotban van, felújításra szorul, amely 2008-ban kezdődik.
Lánchíd
A Széchenyi Lánchíd az első állandó híd, mely az akkori Budát és Pestet kötötte össze. 1849-ben épült, és nagy szerepet játszott Pest, Buda és Óbuda 1873-as összeolvadásában.
Megszületését gróf Széchenyi Istvánnak köszönhetjük akinek egy teljes hétig kellett várakoznia, hogy átjusson a folyó egyik partjáról a másikra édesapja temetésére. Ekkor született meg az a gondolat fejében, hogy állandó hidat kell építeni a városnak.
Hossza 202 méter, és kétszer egysávos autóút, valamint gyalogjárdák szegélyezik. William Tierney Clark angol mérnök tervezte 1839-ben; a Lánchídhoz nagyon hasonló, ugyancsak Clark által tervezett Marlow Bridge a Temzén ível át az angliai Marlow városában.
A 4 jellegzetes kőoroszlán-szobor 1852-ben készült el. A híd 1945-ben megsemmisült; 1949-ben építették újjá.
Nyári hétvégéken gyakran lezárják, különféle kulturális események, vásárok miatt
Erzsébet-híd
A népszerű Habsburg királynőről, Sissiről (Erzsébet királyné) elnevezett híd az egyetlen budapesti híd, melyet nem lehetett rekonstruálni a II. Világháborút követően, így új épült helyette. A mai hídszerkezet a Gellért-hegy lábát köti össze a pesti belvárossal. A híd a Dunán átmenő gépjárműforgalom legfontosabb budapesti helyszíne.
A 43 beérkezett pályázat közül végül Czekelius Albert és Kherndl Antal tervei alapján készítették el a régi Erzsébet hidat, mely születésekor sehol másutt nem létezett hasonlóan nagy fesztávolságú, mederpillér nélküli lánchíd a földkerekségen. A híd építése 1897-ben kezdődött és 1903-ban avatták fel. A 290 méter nyílású híd egészen 1926-ig a volt világ legnagyobb nyílású lánchídja.
Az 1945-ben felrobbantott híd annyira megrongálódott, hogy a régi híd újjáépítése helyett 1960-ban megkezdődött az új Erzsébet híd építése.
Így Sávoy Pál tervei alapján egy kábelhíd épült, a régivel azonos nyomvonalon, melyet 1964-ben adtak át. a forgalomnak.
A régi, kijavított pilléreken áll, de útpályája szélesebb lett, ugyanis a járdákat a függesztőkábeleken kívülre helyezték. A megnövekedett forgalom miatt szükséges volt egy szélesebb útpálya, ami 18 m széles, 2x2 forgalmi sávos lett, középen villamossínekkel. A villamos 1972 óta nem jár a hídon, ezért mára már 2x3 sávon bonyolódik le a Gellért-hegy alatti Gellért rakpart és a pesti Ferenciek tere között.
Szabadság-híd
A mindössze 2 év alatt (1894-1896) felépült hidat eredetileg Ferenc József-hídnak hívták. Első ránézésre a Lánchídhoz hasonló a szerkezete, de teljesen más technológiával épült. A híd 2008-ban felújításon megy keresztül, így ideiglenesen csak a gyalogosforgalom engedélyezett rajta, és az is csak a híd szélén.
Petőfi-híd
A Petőfi híd a Nagykörút déli részének folytatásaként a Goldmann György térre ível a Dunán át, amely Budapest egyetemi életének központja. Az 1933 és 1937 között épült híd hossza 514 méter, szélessége 25 méter.
Lágymányosi híd
A Lágymányosi híd Budapest legújabb közúti és gyalogos hídja. Építése 1992-ben kezdődött meg, a forgalomnak 1995-ben adták át. Közvetlenül a déli vasúti összekötő híd mellé épült, amely nagyban segítette az építkezés menetét.
Megépítésének fő okai a tervezett, de végül meg nem valósult 1996-os budapesti világkiállítás, valamint az akkor kiépített Könyves Kálmán körút és Dél-Buda közti összeköttetés megteremtésének szükségessége voltak. A híd egyik érdekes aspektusa a tükrös megvilágítás, melyet addig hidak esetében nem alkalmaztak. Hossza közel 500 méter, kétszer kétsávos autóút, és gyalogjárda fut rajta keresztül. A híd közepét egy majdani villamosvonal részére hagyták szabadon, amely máig nem készült el. A hídat Sigrai Tibor tervei alapján építették meg.
