Sok olyan érdekes hely található Budapesten, amelyet - habár érdemes őket meglátogatni - kihagynak az idelátogató turisták, mivel a szervezett városnézések elkerülik őket, mert távol esnek a budapesti belvárostól. Ettől függetlenül érdemes egyénileg ellátogatni ezekre a helyekre.

Első kirándulás: az Ecseri úti bolhapiac

Cím: IXX. ker, Nagykőrösi út 156.

Budapest legnagyobb használtcikk-piaca - az Ecseri úti bolhapiac - izgalmas, forgatagos hely, ahol minden árucikknek hosszú története van. A piac méreteiben és hangulatában a londoni Portobello Road-ra és a párizsi bolhapiacra emlékeztet. Az alkalmi árusok mellett a komoly belvárosi régiségboltok tulajdonosai is jelen vannak, hiszen gyakran kincset érő régiségek bukkannak fel az eladnivaló limlomok között. A piac a város szélén fekszik; a kisebb ajándéktárgyaktól a milliós értékű régiségekig mindenfajta használtcikk kapható itt.

Az Ecseri piacra leginkább szombat reggel érdemes kilátogatni, hiszen ekkor vannak itt a legtöbben. Nagyon fontos, hogy alkuba bocsátkozzunk az eladókkal, ha komoly vételi szándékunk van - itt nincsenek árcédulák, cask elképzelések, alkudni márpedig kötelező. Esős időben is kényelmesen látoghatható a piac, mivel szinte teljes területét esőtető védi. A piacra a 3-as metróvonal Határ úti megállójából induló 54-es busszal juthatunk el.

Második kirándulás: A János-hegyi kilátó és a Libegő

Cím: Zugligeti végállomás

Budapest forgalmas, nyüzsgő világváros, amelyet kétmillióan laknak - néha nehéz elviselni a tömeget, az autókat és az arcunkba kiabáló reklámokat. Szerencsére nem kell messzire mennünk egy kis nyugalomért: az 529 méteres magasságban fekvő János-hegyi kilátó nem csak a város legmagasabb pontja, de a béke és a csend szigete is, ahonnan Budapesten kívül egész Pest megyét be lehet látni. A kiránduláshoz egy szép, napos időt válasszunk, mert a látvány ilyenkor a legszebb.

Külön élmény a Libegő, amely több évtizede üzemzavar- és balesetmentesen szállítja a kirándulókat Zugliget és a János-hegy között. A Libegőhöz a Moszkva térről induló 158-as busszal lehet eljutni. Kb. 15 perces az út a hegytetőre, miközben kényelmesen élvezhetjük a feltárulkozó panorámát és a természet szépségeit. A Libegő felső állomásától kb. 5 perc sétával juthatunk el a kilátóig. A város ezen része szigorúan védett tájvédelmi körzet része, így az esetleges szemetelés igen sokba kerül - óvjuk a természetet és a pénztárcánkat! A kilátó meglátogatása után a Libegővel térjünk vissza a Zugligeti buszmegállóhoz, ahonnan szintén a 158-as busz visz minket vissza a Moszkva térre.

Harmadik kirándulás: A Szoborpark

Cím: Budapest XXII. ker., Balatoni út - Szabadkai út sarok

A kommunista diktatúra összeomlásával egyidőben az előző rendszer gigantikus szimbólumai pillanatok alatt eltűntek a Kelet- és Közép-Európa utcáiról és tereiről. A legtöbb helyen a szobrokat vagy beolvasztották, vagy ismeretlen helyre szállították - de nem Magyarországon. A Budapesti Közgyűlés kulturális bizottsága úgy döntött, hogy a szobrokat hasznosítani kell, és tervpályázatot hirdetett, melyet Eleőd Ákos építőművész nyert meg; így jött létre Európa első kommunista szobormúzeuma, mely Magyarország legizgalmasabb szabadtéri kiállítóhelyévé nőtte ki magát. Itt található Lenin, Marx és Engels, Dimitrov, Osztapenkó szobra, a Szovjet katona, a Kommunista mártírok, a Tanácsköztársaság emlékműve és még sok más alkotás. Máig nem készült el a folyamatosan futó téglafal, amely a bemutatott alkotásokat egységes keretbe foglalná, valamint nem valósult meg több, olyan létesítmény, ami a közönség kiszolgálását segítené.

Ennek ellenére évente kb. 30,000 vendég keresi fel a parkot, külföldiek és magyarok egyaránt.

Megközelítés: Budapest belvárosából (a Ferenciek terétől) a gyors 7 (piros), vagy a 173-as autóbusszal, illetve a Batthyányi térről a 19. villamossal az Etele térig.

Az Etele tértől a Volán Buszvégállomás 7. kocsiállásáról a Diósd-Érd felé 20 percenként induló autóbusszal a Szoborparkig. Leszállás kb.15 perc után a Szoborpark megállóhelynél.

Negyedik kirándulás: Aquincum

Cím: Budapest III.ker., Szentendrei út 139.

A kétezer éves római város, Aquincum emlékei láthatók itt, falfestménygyűjtemény, rekonstruált ókori víziorgona, mozaik padlóképek mellett dioráma mutatja be az egykori előkelőség étkezését. A közelben áll az amfiteátrum megmaradt romja.

Magyarország egyik legnagyobb területű régészeti parkja több mint 110 éves múltra tekint vissza. A romterület Aquincum polgárvárosának kb. negyedét mutatja be, a városközpont legjellemzőbb középületeivel és több tucat magánházzal. Ezek az épületmaradványok a provinciaszékhely legjelentősebb virágkorát, a II-III. századi városstruktúrát idézik.

A parkban felállított kronoszkópok bepillantást nyújtanak abba, hogyan festhettek eredetileg a város épületei. Az állandó és időszakos kiállításokon a Budapest területéről származó római kori tárgyakkal ismerkedhet meg a látogató.

Múzeumpedagógiai foglalkozásokon pedig mind a felnőttek mind pedig gyerekek játszva szerezhetnek ismereteket.

Megközelítés: a 2-es Metró Batthyány téri megállójától induló HÉV-vel.

Ötödik kirándulás: a Margitsziget

A budapestiek egyik kedvenc közparkja a Margitsziget, okkal-joggal: a százhektáros park a pihenni, sportolni vágyóknak és nem utolsó sorban a biciklistáknak teremt ténylegesen élvezhető, tehát autómentes környezetet. Két szállodán, néhány sportlétesítményen és vendéglátóegységen kívül nincs is épület a szigeten.

A Margitsziget legfontosabb látványosságai a Centenáriumi Emlékmű, amely Pest, Buda és Óbuda összeolvadásának 100. évfordulójára épült; a Japánkert; egy miniatűr vadaspark, amely a gyerekek kedvence; az Árpád-hídhoz közeli Zenélő Kút, és az 57 méter magas Víztorony, amely kilátóként szolgál. A sziget nevét Árpádházi Szent Margitról kapta, kinek apja, IV. Béla a tatárjárás alatt megfogadta, hogy ha az ország átvészeli a csapást, akkor lányát kolostorba adja. A kolostorból mára csak romok maradtak fenn.

A sziget északi részén két luxushotel található. Az egyiknek saját termálfürdője van, melyet a két hotel vendégei közösen használhatnak.

Tavasztól őszig folyamatosan szerveznek sport- és kulturális rendezvényeket a szigeten.

Megközelítés: A 26-os autóbusszal a Nyugati tértől.

Hatodik kirándulás: a Városliget

A Városliget Budapest egyik legizgalmasabb része. Az 1896-os budapesti világkiállításnak köszönhetően számos szórakoztató- és kulturális létesítmény épült itt, melyek ma is használatban vannak.

A Hősök tere mögött fekszik a Műjégpálya és Csónakázó-tó, amely a XIX. század végén nyitotta meg kapuit.

A tó mellett kanyarog az Állatkerti körút, amely számos nevezetességet tartogat. A 2-es szám alatt van az 1894-ben épült Gundel étterem (1910-ig Wampetics étterem), melyet ma Budapest legnagyobb presztízsű éttermeként tartanak számon. „Kistestvére", a Bagolyvár étterem, ami közvetlenül az épület bal szárnya mellett épült, a Gundellel osztozik a konyhán, de szolidabb árakon. A Bagolyvár az egyetlen étterem Budapesten, ahol kizárólag csak hölgyek dolgoznak.

Továbbsétálva az Állatkerti körúton, annak névadójához, a Fővárosi Állat- és Növénykert 1866-ban létrehozott komplexumához érkezünk, melynek kőkapuja a magyarországi Art Nouveau építészet egyik kiemelkedő példája, az elefántházzal együtt.

Az Állatkert végéhez közeledve megpillantjuk a Széchenyi Fürdő épületét, amely egyik legnagyobb fürdőkomplexuma. Hőforrását 1879-ben fedezték fel, ez a főváros legmélyebbről feltörő és legmelegebb forrásvize.

A fürdővel átellenben magasodik a Fővárosi Nagycirkusz köríves épülete, melyben először 1891-ben tartottak előadásokat - azóta 125 műsoron, 15500 előadáson több mint 25 millió néző vett részt.

A cirkusz mellett van a Vidámpark, amely jelenlegi formájában 1950-től működik, de története az 1800-as évek elejére nyúlik vissza.

A Vajdahunyad-vár, amely az 1896-os világkiállításra készített fa- és kartonmakettek helyén épült, igazából három létező épület kicsinyített és egybeépített mása, ennek ellenére megdöbbentő harmóniában ábrázolja a különböző építészeti stílusokat. Az épület oroszlánrészét a Magyar Mezőgazdasági Múzeum foglalja el.

Hetedik kirándulás: A Gellért fürdő meglátogatása

Budapest több, mint 100 aktív hőforrással rendelkezik, melyek napi együttes vízhozama eléri a 40 millió litert, köszönhetően a Budai-hegységet és az Alföldet elválasztó geológiai törésvonalnak.

Sokan ajánlják a Budapestre látogató turistáknak, hogy látogassanak el egy termálfürdőbe - de melyikbe, és hogyan? Mi a "kötelező" alapfelszerelés, amit vigyünk magunkkal? Természetesen fürdőruhát, sampont vagy szappant, törülközőt és papucsot.

Budapest legnépszerűbb fürdője a Gellért, mely a Gellért szálló 1918-ban épült Art Nouveau stílusú épületében kapott helyet. A fürdőkomplexum a bejárata a Kelenhegyi úton nyílik (a szállodán keresztül csak az ott lakó vendégek mehetnek be). A díszes előcsarnokban azonnal megüti orrunkat a termálvíz jellegzetes, kénes illata. A jegypénztárak mellett a szolgáltatások listája angolul és németül is ki van írva, így már belépéskor kiválaszthatjuk, hogy milyen extra szolgáltatásokat (pl. kabin, masszázs) kívánunk igénybe venni. A kabinos jegy egy kicsivel drágább, mint ha szekrényes öltözőbe váltanánk jegyet, de megéri kifizetni a különbséget.

Miután átöltöztünk, fürdőruhába, először is zuhanyozzunk le (ez kötelező). A fürdést kezdjük a belső kis termálmedencénél, melynek vize folyamatosan 44 C meleg. Ha szerencsénk van, találunk helyet a két vízköpő szobor egyike alatt, ahol az erős vízsugárral masszíroztathatjuk hátunkat. Nem szabad több, mint 20 percet egyhuzamban tartózkodni a termálmedencében, mert árthat a szívnek, de rendszeres megszakításokkal bármeddig ellubickolhatunk.

A kellemesen hűvös úszómedence aljáról óránként buborékfürdő indul.

A felső szinten találjuk a büfét és a fürdő szabadtéri részének kijáratát, ami májustól októberig tart nyitva. A kinti termálmedencén kívül a hullámmedencét érdemes kipróbálni, amely óránként indítja be az annyira népszerű hullámokat.