a budapesti zsidóság rövid története
A középkori Budán a zsidóság a XII. század környékén jelent meg, legtöbbjük kereskedő, bolttulajdonos vagy éppen kézműves volt. Az első budai zsinagóga 1307-ben épült, de csak pár évtizedig állt: a zsidóságot, mint közösséget először 1348-ban, majd 1360-ban is elkergették a városból, de rövidesen engedélyezték visszatérésüket.
A zsidó közösség a XV. század elején nyerte el első komolyabb előjogait. 1446-ban módos zsidók részt vehettek Mátyás király udvari ceremóniáin. A király kinevezte az akkori budai zsidó közösség fejét a királyság összes zsidó alattvalójának szószólójává. Az ország második zsinagógája 1461-ben épült fel.
A helyzet 1490-ben romlott meg: a zsidó tulajdont elkobozták és a tőlük felvett kölcsönöket nem fizették vissza, amely zavargásokhoz vezetett, közvetlenül a török hódítást megelőző időszakban. 1526-ot követően, a török győzelem után a zsidók tömegesen menekültek a Dunántúlra, míg sokukat az Ottomán Birodalom különböző részeire deportálták.
Két évvel később viszont újra visszatérhettek, és lendületesen kapcsolódtak be az akkori gazdaság vérkeringésébe, ezúttal nem csak már mint kereskedők, de a pénzügyekben, sőt az adóbehajtásban is jelentős szerepük lett, főleg a szefárd és askenázi gyülekezetek tagjainak, cserébe több adót fizettek.
Buda 1686-os ostroma során a zsidók a törökök oldalára álltak, és közülük csak 500-an élték túl azt. A budai zsidó negyedet felégették és a tóratekercseket tűzre vetették. A Habsburgok idejét a zsidók számára a deportálások, pogromok és zsidóellenes törvénykezés jelentette.
Budán 1686-tól 1689-ig egyáltalán nem élhettek zsidók, ahogy Mária Terézia idején sem, azonban fia, II. Károly, 1783-tól újra jogokat adott nekik. 1830-ban megnyílhatott az első zsidó általános iskola, 1866-ban pedig újabb zsinagóga épült. A két világháború között Budapest zsidó lakossága meghaladta a kétszázezret, és 125 zsinagóga volt ekkor a városban.
A modern Budapest sikeráben nagy szerepe volt a zsidó iparosoknak. Nagyon sok épületen lehet halvány cégtáblákat látni a VII. kerületben - a nevek Hauser, Fröhlich stb, sokatmondóak, a két világháború közötti időszak szellemeit idézik.
A Holokauszt során 600,000 magyar zsidó halt meg. Budapest jelenlegi zsidó lakosainak száma 110,000-re tehető, amely Kelet-Európában a legjelentősebb. A zsidó kultúra virágzik, állandó éves kultuúrális események vonzanak nem csak hazai, de jelentős nemzetközi közönségeket is.
a budapesti zsidóság rövid története részletesen
|
Cipők a Duna-parton – egy megrázó emlékmű 1051 Roosevelt tér - Kossuth tér 5. kerület, Belváros Budapest Hol vagyok a Térképen »
A külföldi média által is gyakran népszerűsített kompozíció a Duna partján, a Steindl Imre utca közelében áll. Az 1944-45 során a Nyilaskeresztes Párt pribékjei által ártatlanul a Dunába lőtt magyar zsidóknak állít maradandó emléket. |
|
Dohány utcai Zsinagóga 1074 Dohány utca 2 7. kerület , Belváros Budapest Hol vagyok a Térképen »
A Dohány utcai Zsinagóga (héberül: בית הכ סת הגדול של בודפשט) a világ második legnagyobb zsinagógája. 1854 és 1859 között építtette a pesti neológ zsidó közösség, tervezője a bécsi Ludwig Förster. A zsinagóga belső tereit részben Feszl Ferenc tervezte. A sík mennyezetű belső térben csaknem háromezer hívő számára van hely: a földszinten 1497 férfi, a két emeleti karzaton 1472 női ülés található. |
|
Fröhlich Cukrászda 1072 Dob utca 22 7. kerület , Belváros Budapest Hol vagyok a Térképen » |
|
Holokauszt Emlékközpont 1094 Páva utca 39 9. kerület Budapest Hol vagyok a Térképen »
Az 1924-ben felszentelt neológ zsinagóga Baumhorn Lipót munkája, akinek nevéhez nem kevesebb, mint 22 zsinagóga megépítése fűződik a történelmi Magyarország területén. A templom 1944-ig működött, majd a vészkorszak idején ideiglenes internálóállomásnak használták. |
|
Középkori Zsidó Imaház 1014 Táncsics Mihály utca 26 1. kerület Budapest Hol vagyok a Térképen »
A Várnegyed északi részén, a Táncsics utcában található a Középkori Zsidó Imaház. Az 1360-as években épült szefárd imaház csak egy volt a számos várnegyedbeli zsidó kegyhely közül.
A 150 évig tartó török hódoltság alatt számos zsinagóga és zsidó polgári ház épült itt, mivel a zsidók jelentős kereskedői pozíciókat birtokoltak |
