Petőfi Csarnok

Budapest Kiállítótermek és galériák, kiállítás Budapesten

Petőfi Csarnok

Petőfi Csarnok

Petőfi Csarnok
1146 Budapest, Zichy Mihály út 14.
+36-1-343-4327

A XIX. sz. közepe óta Európa-szerte nagy divatban volt a kiállítások rendezése. Világvárosok kiállításokon mutatták be fejlődésüket: London (1865), Párizs (1867), Bécs (1873). Az Iparcsarnok épületeMagyarország is ilyen világkiállítást kívánt rendezni 1885-ben a Városligetben. Végül is világkiállítás nem,  Országos Kiállítás azonban megvalósult. Erre az alkalomra épült fel az Iparcsarnok hatalmas kiállítási épülete Kohn Jánosnak, a Schlick-gyár későbbi vasszerkezeti tervezőjének elgondolása szerint. Az épületet Ulrich Keresztély tervezte.
Az Iparcsarnok hatalmas földszintes épület volt, olasz reneszánsz stílusban készült, diadalkapu-szerű bejáratokkal, a saroképületek téglából és kőből, az összeköttetések vasból és üvegből épültek. Homlokzata a Keleti pályaudvar főbejáratához hasonlított. Alapterülete meghaladta a 14 000 négyzetmétert.
A megnyitást követően számos kiállítást rendeznek itt ("A fényképezés fejlődése"; "Agyag-, czement-, aszfalt- és kőkiállítás"; "Villamos munkagépek kiállítása").
Az 1896-os nagy millenniumi kiállításon az Iparcsarnok - mint az ezredéves kiállítás egyik központja - a bútor-, szövő- és anyagipari termékek bemutatóhelye. Ekkor épül meg a csarnok előtti elegáns korzó díszkerttel, valamint a Sió szökőkút, melynek elődje még az 1885-ös kiállításra épült (nagyjából a mai napozórét és a Pecsa szabadtéri színpada helyén), amely szombaton, valamint vasár- és ünnepnapokon este fél kilenctől tíz óráig kivilágítva működött. Így az Iparcsarnok és közvetlen környéke a millenniumi kiállítás reprezentatív központja lett.

Az ezt követő években számos időleges kiállítás helyszíne volt az Iparcsarnok: volt itt "Papíráru kiállítás", "Autómobil kiállítás", "Cukrászipari kiállítás" 1907-ben, "Hadirepülő kiállítás" 1917-ben, "Vasipari" és "Reklámkiállítás" 1927-ben. Télen állandó bútorkiállítás, évente május elején Tavaszi Nemzetközi Árumintavásár, ősszel pedig Országos Mezőgazdasági Kiállítás.
A II. világháború során súlyos károsodás érte. Az épület kiégett, tetőszerkezete elpusztult, ezért lebontották.
Az épület "másodvirágzását" akkor élte, amikor a Városligetben működő Budapesti Nemzetközi Vásár egyik pavilonja épült újjá a helyén az Iparcsarnok egyes falmaradványainak felhasználásával. A részben tömör tégla, részben üvegfalas csarnok esetleges jellegű szerkezetei, deciméteres méretpontatlanságai anyagellátási nehézségekre, rohammunkára utaltak.
Miután a BNV elköltözött a ligetből, az építményt már nem bontották le. Hasznosítására számos elképzelés született: tornacsarnok, repülési múzeum, ennek ellenére hosszú évekig bútorraktárként hasznosult.

A Budai Ifjúsági Park korszerűtlenné válásának első figyelmeztető jeleire 1981-ben a KISZ Központi és Budapesti Bizottsága kezdeményezésére a Fővárosi Tanács az épület ifjúsági szabadidőközponttá való átépítése mellett döntött, és a rajzasztalon megszülettek egy új ifjúsági szórakoztató intézmény első vázlatai, amelyeket az egykori közel 5500 m2 -es, ekkor már üresen álló volt BNV-pavilon köré rajzoltak a tervezők, név szerint Halmos György építész és Tihanyi Judit belső építész.
pecsa_ma Az ország gazdasági nehézségeinek mélypontján a főváros, a KISZ és az Állami Ifjúsági Bizottság által összeadott pénz nem volt elegendő a nagy belmagasságú, mintegy 45 ezer m3 térfogatú csarnok egészének átépítésére. Így alakult ki, hogy a felső szinten ma a közlekedési múzeum repüléstörténeti múzeuma található (de csak tavasztól őszig tart nyitva, mert a fönti rész fűtésére már nem futotta).
A Csarnok 1985 tavaszán nyílt meg. Azóta is főváros egyetlen ifjúsági szabadidő központja. Az akkori viszonyok között korszerű hang- és fénytechnikával volt felszerelve, és hatalmas szivattyúk biztosították a nagyterem folyamatos levegőcseréjét.
A belső dizájn azóta is igen sok vitát váltott ki, hiszen a színtiszta betonfallal, amin látszanak a zsaluzásra használt deszkák nyomai, szinte "feleseltek" a piros ajtók, amelyek mindegyike népművészeti ihletettségű madár-virág festéssel volt díszítve.
A szabadtéri színpad fedésének acélszerkezete és ponyvaborítása Majoros Gábor építész munkája. Ez annyira stabil építmény volt, hogy több mint húsz évig állt ellen az időjárás viszontagságainak. 2006 augusztusában azonban nem bírta tovább, és a vihar a Whitesnake együttes koncertje előtt széttépte a ponyvát. Ám a szerkezet statikailag semmit nem károsodott. Azóta Majoros eredeti tervei alapján és az ő irányításával már új ponyva épült a hibátlan szerkezetre.
Az épületben "U" alakú előcsarnok fogja közre a nagytermet. Az U egyik szárában 3 klubszoba található. 930 m2-es (2500 férőhelyes) nagyterme, hatalmas - 6000 főt befogadó - szabadtere, 3 klubszobája helyt adott és ad ma is rock-, jazz- és folkkoncerteknek, százféle gyermekprogramnak, divatbemutatóknak, vásároknak, kiállításoknak és még ki tudja, mi mindennek.

Itt működik a főváros legnépszerűbb bolhapiaca is.

Képgaléria


Térkép és útvonaltervező

Útvonaltervező:
Kiindulási pont:   Tervezés

Budapesti szálloda foglalás

Város:
Kategória:
Elhelyezkedés:
Hotel neve
Foglaljon szállást a budapesti szálláshely kereső segítségével. Budapesti hotelek és szállodák, valamint panziók, apartmanok, hostelek és egyéb olcsó szállások Budapesten széles választékban! Budapesti szállásfoglalás gyorsan, egyszerűen, azonnali visszaigazolással, a legjobb internet árakon!


Debrecen – Programok, Információk
Megosztom Pin It
email