1941 június 27.
|
Magyarország háborút üzen a Szovjetuniónak. |
| 1943 |
Horthy admirális titkos tárgyalásokat kezdeményez a szövetséges hatalmakkal. |
1944 október
|
A
nyilaskeresztes párt megszerzi a hatalmat. 700,000 magyar zsidót ölnek
meg vagy deportálnak haláltáborokba. Raoul Wallenberg svéd diplomata
több ezer zsidó életet ment meg, hamis igazolások kiadásával és egyéb
módszerekkel. A háború után a Szovjetunióba deportálták. |
| 1946 |
Magyarország
államformát vált - királyságból köztársaság lett. Tildy Zoltán
köztársasági elnök. A régi pénznemet, a pengőt, a forint vátja fel. |
| 1946-1953 |
A nagyhatalmak közötti hidegháború kezdete. A szovjet Vörös Hadsereg „ideiglenesen állomásozik" Magyarországon, egészen 1989-ig. |
| 1948 |
Kelet-
és Közép-Európa országai egy politikai tömböt alkotnak a
Szovjetunióval. Megkezdődik az egyház ellehetetlenítése, és Mindszenty
bíboros üldöztetése. |
| 1949 |
Rákosi Mátyás, a Magyar
Dolgozók Pártja vezetője jut hatalomra. Régi társait is habozás nélkül
eltávolíttatta (pl. a titóizmussal hamisan megvádolt belügyminisztert,
Rajk Lászlót is). |
| 1953-1955 |
Sztálin halálával
enyhül a politikai nyomás az országon. Nagy Imre kommunista
reformpolitikust miniszterelnökké nevezik ki. A reformpártiak és a
keményvonalas sztálinisták között konfliktusok, hatalmi harcok törnek
ki. Nagy Imrét 1955-ben kizárják az MDP-ből. |
| 1956 |
Az
1956-ban kitört magyarországi forradalom a sztálinista diktatúra elleni
forradalom és szabadságharc volt, amely a budapesti diákok békés
tüntetésével kezdődött október 23-án, és az utolsó harcoló egységek a
szovjet hadosztályok általi felmorzsolásával végződött november 10-én. |
1958 június 16.
|
Nagy Imre és társai kivégzése Budapesten. |
| 1963-1988 |
A
Párt, élén Kádár Jánossal, engedékeny belpolitikát folytat, és
gazdasági reformokat vezet be (Új Gazdasági Mechanizmus). Magyarország
lakossága ekkor sokkal jobban élt, mint a Varsói Szerződés többi
tagállamának lakói, ám ennek ára a Nyugattal szembeni eladósodás volt,
amely az 1980-as évek vége felé kezdte el éreztetni hatását. 1988 május
27-én Kádár elveszti hatalmát. |
| 1989 |
1989. május
3-án Magyarország és Ausztria külügyminiszterei szimbolikusan átvágják a
két országot elválasztó vasfüggönyt. Június 16-án Nagy Imre és a többi
1956-os áldozat emlékére 250,000-es tömegtüntetést tartanak a budapesti
Hősök terén. Szeptemberben 700,000 keletnémet állampolgár jut át
Ausztriába a lebontott vasfüggöny helyén. Október 23-án kikiáltják a
Magyar Köztársaságot. |
1989 november 11.
|
A berlini fal lerombolása. |
| 1990 |
Március
8-án aláírják a szovjet csapatok kivonulását biztosító egyezséget.
Március 25-én és április 8-án tartják az első szabad országgyűlési
választásokat, amelyet az Antall József vezette Magyar Demokrata Fórum
nyer meg. A parlament Göncz Árpádot választja köztársasági elnökké.
November során Magyarország az Európa Tanács tagja lesz. |
| 1993 |
Magyarország az Európai Unió társult tagja. |
| 1994 |
Az országgyűlési választásokat a Magyar Szocialista Párt nyeri, a
miniszterelnök Horn Gyula. A kormánykoalíció tagja a Szabad Demokraták
Szövetsége. |
| 1998 |
Népszavazás dönt Magyarország NATO-tagságáról. A jobboldali FIDESZ nyeri
a választásokat, Orbán Viktort megtéve miniszterelnöknek. |
| 2002 |
Az újjászervezett MSZP ismét országgyűlési választásokat nyer. Medgyessy
Péter miniszterelnököt némi belpolitikai csatározás után 2004-ben
Gyurcsány Ferenc addigi sportminiszter váltja fel. |
| 2004 |
Magyarország az EU teljes jogú tagjává válik. |
| 2007 |
Magyarország a schengeni egyezmény tagjává válik. |
