Budapest földrajza
Budapest területe 525 km². A főváros Pest megyében fekszik, amelynek 81 települése Budapest agglomerációjának része. A város hosszanti irányban 25 kilométer, széltében pedig 29 kilométer. Legmélyebb pontja a Duna felszíne, amely normális vízállás mellett 90 méteres tengerszint feletti magasságon van, legmagasabb pontja a János-hegy (529 m).
Budapest központi szerepet tölt be az ország közlekedésében, mivel ide futnak be a sugárirányú autópályák és nemzetközi jelentőségű vasútvonalak. A várost a Duna választja ketté észak-déli irányban. A hegyvidékes jellegű jobb oldali parton fekszik Buda, amelynek része Budai-hegység, több mint 20 dombbal és heggyel csak a főváros területén. A bal parton pedig, a város keleti oldalán, a Pesti-síkság húzódik, amelyet északkeletről a Gödöllői-dombság lankái öveznek.
A budai oldal inkább lakó- és pihenőövezet, sok zöldterülettel (legdélibb és legészakibb részei kivételével, amelyek ipari jellegűek), míg Pest az ipar, a kereskedelem és közigazgatás központja, nagy kiterjedésű összefüggő lakónegyedekkel.
A Duna budapesti szakaszán 3 sziget van; a Csepel-sziget, amelynek csak az északi része van Budapest területén belül, a történelmi Margitsziget és az Óbudai (Hajógyári) sziget. A fővárostól északra eső Szentendrei-sziget egészen a Dunakanyarig nyúlik fel.
Budapest a világ egyetlen fővárosa, amely természetes melegvíz-forrásokkal rendelkezik. A körülbelül 125 hőforrás napi hozama 70 millió liter termálvíz, amely egyes forrásokból 58 Celsius-fokos is lehet. A legtöbb termálvíz ásványianyag-tartalmának és hőmérsékletének köszönhetően gyógyhatású.
A termálvíz által létrehozott természetes barlangrendszereknek ugyancsak nincs híján Budapest. Ezek közül a legfigyelemreméltóbb a Várhegy alatt kialakult barlangrendszer, amelyet évszázadok óta hasznosítanak az itt élők, különösen háborúk vagy inváziók esetén.
