Budapest területe 525 km². A főváros Pest megyében fekszik, amelynek
81 települése Budapest agglomerációjának része. A város hosszanti
irányban 25 kilométer, széltében pedig 29 kilométer. Legmélyebb pontja a
Duna felszíne, amely normális vízállás mellett 90 méteres tengerszint
feletti magasságon van, legmagasabb pontja a János-hegy (529 m).
Budapest
központi szerepet tölt be az ország közlekedésében, mivel ide futnak be
a sugárirányú autópályák és nemzetközi jelentőségű vasútvonalak. A
várost a Duna választja ketté észak-déli irányban. A hegyvidékes jellegű
jobb oldali parton fekszik Buda, amelynek része Budai-hegység, több
mint 20 dombbal és heggyel csak a főváros területén. A bal parton pedig,
a város keleti oldalán, a Pesti-síkság húzódik, amelyet északkeletről a
Gödöllői-dombság lankái öveznek.
A budai oldal
inkább lakó- és pihenőövezet, sok zöldterülettel (legdélibb és
legészakibb részei kivételével, amelyek ipari jellegűek), míg Pest az
ipar, a kereskedelem és közigazgatás központja, nagy kiterjedésű
összefüggő lakónegyedekkel.
A Duna budapesti
szakaszán 3 sziget van; a Csepel-sziget, amelynek csak az északi része
van Budapest területén belül, a történelmi Margitsziget és az Óbudai
(Hajógyári) sziget. A fővárostól északra eső Szentendrei-sziget egészen a
Dunakanyarig nyúlik fel.
Budapest a világ egyetlen
fővárosa, amely természetes melegvíz-forrásokkal rendelkezik. A
körülbelül 125 hőforrás napi hozama 70 millió liter termálvíz, amely
egyes forrásokból 58 Celsius-fokos is lehet. A legtöbb termálvíz
ásványianyag-tartalmának és hőmérsékletének köszönhetően gyógyhatású.
A
termálvíz által létrehozott természetes barlangrendszereknek ugyancsak
nincs híján Budapest. Ezek közül a legfigyelemreméltóbb a Várhegy alatt
kialakult barlangrendszer, amelyet évszázadok óta hasznosítanak az itt
élők, különösen háborúk vagy inváziók esetén.
